Nyitó oldal
Árak
Szolgáltatások
Cégünkről
Kapcsolat
Fontos tudni!
ÚJPESTI BEMUTATÓTEREM: +36 20 627 3163
BUDAFOKI BEMUTATÓTEREM: +36 20 317 91 00

Hasznos információk és fontos tudnivalók

Hasznos információk és fontos tudnivalók

Egy nyílászáró ára mit tartalmaz?

A nyílászáró ára minden esetben tartalmazza a teljes tokszerkezetet a vasalatot, kilincset és az üveget. Az ablak vagy ajtó ára nem tartalmazza a beépítést, kőművesmunkát, kiszállítást, belső-külső párkányokat, szegőlécet (takarólécet), redőnyt, szúnyoghálót stb. A kiegészítők árképzése külön történik.

Hány légkamrás ablakot vegyek?

A keretszerkezetben lévő tér –zárt- légrétegeinek száma határozza meg, hogy hány légkamrás egy ablak. Ez az érték a három kamrástól egészen hét kamrásig változhat. Minél magasabb a légkamrák száma egy szerkezetben annál jobb hang- és hőszigetelési mutatókkal rendelkezik. Továbbá annál jobb statikai tulajdonságokat tudhat magáénak. Példaképpen a háromkamrás nyílászárók K(U) értéke K(U)=1,5 és 2,0 között, az öt légkamrás szerkezetek K(U)=1,1 és 1,4 között vannak.

Mit jelent a beépítési mélység?

A beépítési mélység a nyílászáró profilvastagságát jelenti. A három légkamrával rendelkezők nagyarányban 60 mm-es vastagsággal rendelkeznek, az öt légkamrásak 70 mm vastagsággal rendelkeznek, míg a hat és hét légkamrás ablakok már elérik a 80 mm-es profilvastagságot. Minél nagyobb a szóban forgó érték, annál jobb a szerkezet statikája, illetve hő és hangszigetelési képessége.

Megrendeléstől számítva mikorra lesz beépítve/kicserélve a nyílászáró?

Gyártási idő: Termékenként eltérő, rendszerint 2-6 hét közé tehető.

Időpont egyeztetés: A nyílászáró megérkezését követően és az anyagdíj hátralévő összegének megfizetése után, mindkét fél által jóváhagyott időpontban végezzük el a beépítést.

Beépítési idő: Nyílászárónként a kiegészítőktől függően 1-2 óra. Komplett házak nyílászáróinak beépítése ugyancsak a kiegészítők mennyiségétől függően 1-2 nap, azonban a lehetőségekhez mérten törekszünk 1 nap alatt befejezni a munkát. Az ablak és ajtó cseréjét a lakásfelújítás melyik fázisában kell elvégezni? A nyílászárók bontásos cseréje esetén az új szerkezetek beépítését legkésőbb a festés, glettelés, burkolás fázisai előtt kell véghezvinni. A bontás nélküli beépítés és a panellakások nyílászáróinak ablakai és ajtói esetén többnyire mindegy.

Mire kell számítanom nyílászáró csere kivitelezésekor?

Lehetőség szerint kora délelőtt 8-9 óra között a beépítő szakembereink megérkeznek Önhöz. Ekkor az új ablakok, ajtók, kiegészítők és a szükséges szerszámok a munkaterületre kerülnek. A munka az elöregedett nyílászárók bontásával kezdődik, ezt követően az új ajtó, ablak kerül a helyére. Majd ezt követően ezek szigetelése, a párkányok felhelyezése, takarólécek felszerelése, illetve a redőnyök és szúnyoghálók felszerelése és a szerkezetek finomhangolása zárja a fizikai munkavégzést. Az utolsó fázis minden esetben az átadás-átvétel.

Hogyan készüljek a nyílászáró beépítésre?

A munkafolyamat kivétel nélkül zajjal és porral jár! Azon helységekben, ahol a nyílászáró csere megvalósul, érdemes a portól védendő tárgyakat és a padlót lefedni. A nyílászáró előtti részeket pedig kérjük kiüríteni a hozzáférhetőség végett. Amennyiben a parkolás nehezen megoldható a környéken, kérjük, gondoskodjon a megfelelő parkolóhely biztosításáról szakembereink számára! A nyílászárók szállítása, mozgatása megterhelő és balesetveszélyes!

Mi történik a kibontott ablak és ajtó részeivel?

A kibontott elöregedett nyílászárókat kérés esetén költségtérítés ellenében elszállítjuk. Az ablak bontás nélküli cseréje esetén az arra alkalmas előd tokjába helyezzük bele az új ablakot. A régi és az új ablak közti hézagot szigetelőanyaggal töltjük fel, majd műanyag takaróléccel a szigetelő réteget lefedjük. Ennél a beépítési módszernél, utólagos kőművesmunka nem szükséges, kevesebb kosszal is jár. Egyetlen hátránya, hogy a kapott üvegfelület pár centiméterrel kisebb.

Szükséges-e kőművesmunka?

Tokba építésen kívül rendszerint szükséges. Igény esetén megszervezzük, hogy a az ablakok és ajtók cseréjét követően 1-2 napon belül megvalósuljon az esztétikai helyreállítás is. Panellakások ablakainak és ajtóinak cseréje esetén, illetve tokba építés esetén kőműves munkára nincs szükség.

Miért szükséges kőművesmunka?

Az ablak és ajtó cseréje során a belső falrészek burkolata sérülhet (a falrészek állapotától függően). Helyreállítása sajnos kőműves munkát von maga után. A külső falrészek azonban sértetlenek maradnak majdnem minden esetben. Nyílászáróink a helyreállítástól függetlenül 100%-ig ellátják funkciójukat! A kőművesmunka csupán esztétikai helyreállítás.

A nyílászáró beépítés tartalmaz kőművesmunkát?

Nem, de igény esetén megszervezzük, hogy már bevált szakemberek végezzék el a keletkezett károk javítását. (vakolás, helyreállítás, spalettázás). Mindenképpen érdemes előre kalkulálni kiegészítő kőművesmunkával, a spalettázás komoly költségeket jelenthet amennyiben több nyílászáró körüli falrész helyreállítása szükséges.

Ablakcsere bontással, téglaépületbe:

Ilyen esetekben, az elöregedett nyílászárók minden elemét eltávolítjuk a falnyílásból. A falrészen keletkezett sérüléseket kőműves szakember javítja ki.

Előnyei:
-    maximalizáljuk az üvegfelületet
-    a szigetelés minősége tökéletes

Hátrányai:
-    a munka porral jár téglaépületek esetén
-    a falrészek bontásból adódó sérülése elkerülhetetlen

Mire készüljek egy ablakcsere során?

Mint minden felújítás, porral és kosszal jár, ez alól a nyílászárók cseréje sem kivétel. A szakemberek a lehető legkevesebb kellemetlenséggel próbálják megvalósítani a rájuk rótt feladatokat, azonban ettől függetlenül célszerű kivinni a sérülékeny dísztárgyakat a szobákból, a szőnyegeket feltekerve félretenni. Fontos megemlíteni, hogy egy dohányzóasztal vagy szőnyeg komoly veszélyforrás is lehet a nyílászárók mozgatása során, hiszen a szerkezetek mozgatása nem egyszer embert próbáló feladat a súlyukból és sérülékenységükből adódóan.
Tehát az akadályokat egyrészről a személyi sérülések megelőzése végett, másrészről azok épsége miatt kell eltávolítani a beépítés napján, mely az Ön feladata!

Szabány méretű beltéri ajtók?

Amikor sztenderd vagy szabvány méretű beltéri ajtókról beszélünk, általában mindenki a Magyar Szabványra –rövidítve MSZ-re gondol. Az MSZ szabványos beltéri ajtóknál nem kell számolnunk sem a lapméretekel, sem a szabad átjárhatósággal a kialakítandó falnyílásoknál. A szabvány méretű beltéri ajtók méreteit kivétel nélkül az ajtók számára kialakítandó szabad nyílások határozzák meg. A szabvány által meghatározott falnyílásokhoz természetesen a gyártók is ragaszkodnak, ezért ha ilyen beltéri ajtóra esik a választás, akkor a helyesen kialakított szabadnyílásba biztosan elhelyezhető a beltéri ajtó. Fokozottan kell figyelnünk a kőművesek által végzett munkára, amennyiben nem követik a tervezők által megadott szabvány méreteket, ne fogadjuk el azokat!

Mire érdemes odafigyelni a beltéri ajtók felmérése során?

A falnyílások mindenre kiterjedt precíz méretezése mellett az alábbi szempontok figyelembevétele elengedhetetlen a tökéletes végkifejlethez:
-    A falkávák valóban vízszintesen, függőlegesen állnak-e?
-    A fal valóban sík-e, a borítások teljes hosszában, tökéletesen fel tudnak-e feküdni?
-    A falnyílás szélein túllógó tokborításoknak van-e elegendő hely?
-    Az ajtólapok szabad mozgását nem akadályozza-e valami, legyen szó egyaránt toló vagy nyíló ajtóról?

Hogyan válasszam ki a megfelelő beltéri ajtót?

A választásunk akkor bizonyul jónak, ha a beltéri ajtók természetes részét képezik a berendezésnek, nem uralják a látványt, ezzel elnyomva az egyéb díszítő elemeket, megbontva az összhangot. A legfontosabb, hogy a lakás stílusához igazodva, a belső elemek természetes részeként jelenjenek meg a beltéri ajtók, ne rombolják az összhangot.

1.    Ha a lakásban kevésbé dominánsak a különböző belsőépítészeti elemek, a burkolatok visszafogottak, a falfelületek letisztultak és egyszerűk, úgy a választott beltéri ajtó is legyen kellően visszafogott. Így megtartják érvényüket a színes kiegészítők, ülőgarnitúrák, szőnyegek.

2.    Amennyiben a bútorok letisztultak, kevés a dísztárgy, jellemzően a belsőépítészeti megoldások dominálnak, úgy válasszunk dinamikus megjelenésű ajtólapot, különleges üvegezéssel, a tökéletes összhang megtartása érdekében.
 

Miért alkalmazzák az argongázt?

A földön fellelhető gázok mennyiségét tekintve a 3. leggyakrabban előforduló, színtelen és szagtalan nemesgáz. Reakcióképessége igen alacsony, ezért adott esetben ideális hőszigetelőként is funkcionálhat. Az ablak üvegrétegei közé töltve az argongáz lassítja az üvegrétegek közötti hideg vagy éppen meleg levegő áramlását.

Télen is elképzelhető az ablakcsere?

Elképzelhető, sőt ajánlott, hiszen már azon a télen élvezheti az új nyílászárók kiváló hőszigetelését! A beépítők szerkezetről szerkezetre haladva veszik ki és teszik a helyükre az új nyílászárókat. Egy ablak kiemelése és az új helyére tétele között pedig maximum 10-15 perc lehet, ami egy kiadós szellőztetéssel egyenértékű. A nyáron használatos púrhabot télen használatos púrhabra cserélik, így a szerkezetek rögzítése sem jelent problémát, a száradást követően a beépítési hézagot gond nélkül eltömíti -10 C°-ig.

5-10 mm-es rés az ajtólap alatt?

Átlagosan egy beltéri ajtó ajtólapja alatt 5-10 mm-es rés található. Amennyiben ez a hézag nem elegendő, mert beleér a burkolatváltóba az ajtólap, probléma nélkül lehet állítani a magasságát hézagoló gyűrűk segítségével. Azonban érdemes szellőzésként tekinteni erre a résre, hiszen egy egyedi gyártású beltéri ajtót nem biztos, hogy érdemes szellőzőráccsal elrondítani. A megoldás: kérjük rövidebb ajtólappal a beltéri ajtót.

Mi az átjárótok?

Az átjárotokra tekinthetünk úgy is mint egy ajtószárny nélküli ajtóra. Ilyen esetekben az ajtónak mindössze a tokja kerül legyártásra a lap nem. Az ilyen jellegű ajtótokok szerkezeti felépítése semmiben nem tér el, egy hagyományos beltéri ajtó tokjától, leszámítva a záráshoz szükséges alkatrészeket:gumitömítés, ajtópánt, zárnyelv, fogadólemez és így tovább. Ezt a megoldás többnyire esztétikai megoldásként szokták alkalmazni, hogy a falnyílás ne pusztán falnyílás legyen, az élek ne sérüljenek olyan könnyedén.

Beltéri ajtó aljából mennyit lehet vágni?

Sajnos az ilyen jellegű utólagos módisítás, szobai környezetben, csak áldozatok árán lehetséges. Ilyen esetekben az ajtó statikailag gyengül, az alsó keret elvékonyodik, az üveg és a tele felület aránya elcsúszik, az alsó élletőrés teljességgel eltávolításra kerül. Továbbá egyenes vágást, szobai körülmények között nagyon nehéz kivitelezni. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor maximum 10-15 mm-levágása ajánlott!
 

Hová lettek a küszöbök?

Küszöbök esetén fontos megemlíteni, hogy hang és hőszigetelő tulajdonságaik nagyban hozzájárulnak a lakásban kialakuló klímához és zajszennyezéshez. Mivel azonban sokan már idejétmúltjának tartják a küszöböket, továbbá úgy érzik, megjelenésüket tekintve sem járulnak hozzá a lakás dekoratívabb megjelenéséhez, a gyártok az automata küszöbök kifejlesztésével válaszoltak a vásárlói igények megváltozására. Ezek alkalmazását olyan szobák beltéri ajtói esetén ajánljuk, ahol a hang és hőszigetelés kiemelt szerepet kap, Pl.: konyha – háló, társalgó – gyermekszoba. Ezek az automata küszöbök láthatatlanok, működésük teljesen automata, amire az elnevezéséből is következtethetünk. Az ajtó bezárásakor, a küszöb leereszkedi, majd nyitáskor felemelkedik. Továbbá sok esetben –Pl.: CPL ajtók esetén- különösen javallott, hiszen egy faküszöb rendkívül eltérő lehet színben egy egyedi beltéri ajtó esetén.

Beltéri ajtó típusát ismernie kell-e egy tervezőnek?

Lakásunk felújítása, vagy frissen épülő ház építése során, minden esetben tisztázzuk le a tervezővel, hogy milyen beltéri ajtókra van igényünk, ezzel sok-sok kellemetlenséget megspórolva a jövőben. Pl.: Az ajtó nem fér el a kialakított falnyílásba. A tervezővel egyeztetve az igényeket, nyugodtan hagyatkozhatunk a tervező szerint javasolt méretekre a lakáson belüli egyéb esetekben, hiszen elsődleges feladatuk kialakítani a megrendelő igényeinek megfelelő belső teret. A falak kialakítása során azonban mindenképpen jelezzük a tervezőnek, hogy milyen kivitelű beltéri ajtót szeretnénk, a falnyílások kialakítása alatt nem mindegy, hogy UTH azaz „utólag szerelhető tokos” ajtóról van szó, vagy gerébtokos, ún. „falazós” ajtóval számoljon a tervező. Továbbá az UTH tokos ajtók esetében, a tervezésnél is elengedhetetlen a falkávák kialakíthatóságának lehetősége.

Fontos a légkamrák száma egy ablak esetében a hőszigetelés szempontjából?

Természetesen igen, a légkamrák száma növeli egy ablak hőszigetelő képességét, azonban a megnövekedett légkamraszám, szélesebb profilt is maga után von. Teljességgel felesleges egy 70 mm-es profilba 5-6 légkamránál többet belezsúfolni, mert gyengíti az ablakprofil szerkezetét, továbbá nem növeli annak hőszigetelő képességét. A valóban kitűnő 7-8 légkamrás szerkezetek általában 74-88 mm-re növelik a szóban forgó ablakprofilok szélességét!

Beltéri ajtók fő alkotóelemei?

Egy átlagos beltéri ajtó jellemzően három elemből épül fel. Ezek az elemek a következők: ajtótok (ezzel kerül rögzítésre az épület falába a beltéri ajtó), ajtószárny (ez biztosítja a nyílás elzárását), vasalat (kapcsolatot teremt az ajtó szárnya és a tok között). Természetesen további kiegészítő elemek is szóba jöhetnek beltéri ajtók esetén, mint pl: tokborítás, klasszikus küszöb, automata küszöb, kilincsek, szellőzők, üvegbetétek, alumínium csíkok stb.
 

Mikor kerülhetnek beépítésre a beltéri ajtók?

Az utólag szerelhető ajtók esetén, a beltéri ajtók elhelyezése az utolsó munkafázisok közé tartozik. Amint a festő és burkoló befejezte a munkát, érdemes beépíteni az ajtókat. Ettől függetleneül a beltéri ajtó megrendelése ne az utolsó pillanatra legyen hagyva! Számoljunk a gyártási és szállítási idővel. Raktárról elérhető, tele beltéri ajtókból a választék kicsi. Egy szép intarziás, üvegezett CPL fóliá beltéri ajtó legyártása időigényes folyamat! Továbbá a felkészültség rengetek pénz megtakarításához vezethet.

Pl.: A fürdőszobák világossá tételére -felújítás során- sokan az üvegtéglák alkalmazásával próbálnak megoldást keresni. Azonban egy tele üveges beltéri ajtó jóval nagyobb üvegfelületet biztosít, továbbá olcsóbb is mint egy kőmüves bevonása a felújításba!

Hogyan határozzam meg egy nyílászáró -ajtó, ablak- nyitásirányát?

Állandó félreértések tárgyát képezi a nyílászárók nyitásirányának megállapítása. Ezért nagyon röviden és egyszerűen szeretnénk tisztázni a kérdést. Az adott nyílászáróval –beltéri ajtóval, bejárati ajtóval, ablakkal- szemben állva, a pántok -zsanérok- elhelyezkedését kell figyelni, tehát az adott nyílászáró melyik oldalán helyezkednek el, amikor nyitjuk azt! Amennyiben a jobboldaldalon találhatóak a pántok jobbos az ajtó vagy ablak. Ezt jobb kézzel, jobb oldalra húzva, „magunkra nyitjuk” a pántfelőli oldalról. Amennyiben nem a pántfelőli oldalról tekintünk egy jobbos ajtót, értelemszerűen a balkezünkre esnek a pántok, ettől még az ajtó jobbos marad, hiszen nem a megfelelő oldalon állunk –nem is látjuk a pántokat-, így a helységbe éppen „benyitunk”.


Jobbos ajtó: A pántfelőli oldalon állva a pántok a jobb kezünkre esnek.


Balos ajtó: A pántfelőli oldalon állva a pántok a bal kezünkre esnek.

Mikor fontos egy beltéri ajtó hőszigetelési képessége?

Egy beltéri ajtó hőszigetelési képessége akkor kerül előtérbe, ha két jelentősen eltérő hőmérsékletű helyiséget választunk el vele. Egy átlagos családi házban rendszerint kamrák, pincék, garázsok esetén merül fel a kérdés. Ezeket a helyiségeket elválasztó ajtók, szerkezetileg általában a megfizethetőbb áru, nem feltétlen speciális hőszigetelő anyaggal ellátott beltéri ajtók (farost, furatolt forgácslap betét, esetleg lenrost betét, stb.). Ilyen esetekben az ajtó légzárása is fontos szempont, ennél fogva az átlagos gumitömítésen kívül küszöbbel, automata küszöbbel szokás az alsó légrést eltömíteni. Továbbá a tokozat purhabolásánál a folyamatos kitöltéses módszert szokás alkalmazni, nem pedig a pamacsolást. Hőszigetelő beltéri ajtók esetén, lehetőség szerint kerülni kell az üvegezést, vagy duplaüveggel, esetleg hőszigetelt üveggel kell rendelni az ajtót.

Fontos: Amennyiben a két légtér hőmérsékletének differenciája meghaladja a 15°C-ot, továbbá a szerkezetet külső környezeti hatások érik, ott nem szabad beltéri ajtót beépíteni!
 

Miért fontos a jó ablakszigetelés?

Ablakszigetelés?
Napjaink építőiparának rohamos fejlődése miatt kifejezetten sokat hallani a különböző energia megtakarítási lehetőségekről. Általában házunk, lakásunk szigetelése csak a téli fűtési szezonban merül fel, amikor az első fűtésszámla már a kezünkben van. Eheti cikkünkben, egy a svédek által kifejlesztett igazán egyszerű és olcsó ablakszigetelési módot mutatunk be röviden. Ez a svéd utólagos bemarásos ablakszigetelés.
Ez a módszer már több mint 12 éve jelen van hazánkban is, igaz nagyon keveset hallani róla. Lakásunk elöregedett nyílászáróit –melyek sajnos már sok esetben csereérettek- tudjuk szigetelni a téli szezonra. Az ajtók, ablakok és azok keretei közé egy különleges szilikonból előállított csőszerű anyagot helyeznek el a szakemberek, bemarásos módszerrel.
Előnyei:
Télen melegebb, nyáron hidegebb lesz a belső hőmérséklet.
Jelentősen csökkenti a fűtés számlát és/vagy a nyári hűtés számlát.
A tok és az ablak közti réseket kitölti, ennek hatására csökken a zajszennyezés.
Számottevően kevesebb por, pollen, korom és általánosságban kevesebb kosz jut be a lakásba.
További előnye, hogy mint említettük az anyag szilikonból van. Tehát -60° és +120° -ig megtartja fizikai tulajdonságait.
 

Beltéri ajtók anyagválasztéka?

Jellemzően négy fő csoportra oszthatóak a beltéri ajtók, amennyiben alapanyagukat tekintve szeretnénk őket szegmentálni; üveg beltéri ajtók, acél beltéri ajtók, fa beltéri ajtók és a műanyag beltéri ajtók.
A közelmúltban a fa beltéri ajtó elnevezést csak a tömörfából előállított beltéri ajtókra alkalmazták. Manapság azonban már a különböző eljárással feldogozott faanyagból előállított beltéri ajtókat is fa beltéri ajtóként jegyzik. Pl.: fafurnér beltéri ajtó, dekorfóliás beltéri ajtó, CPL fóliás beltéri ajtó. Ebből adódóan sok forgalmazó és gyártó már nem foglalkozik tömörfa beltéri ajtókkal, mert a fa feldolgozása és a jó minőségű alapanyag rendkívül költséges. A fém beltéri ajtók általában ipari célból kerülnek beépítésre, vagy éppen olyan helyre szánják őket ahol nincsenek szem előtt, azonban elsődleges, hogy masszívak és strapabíróak legyenek. Azt azonban fontos megjegyeznünk a fém beltéri ajtókkal kapcsolatban, hogy az alumíniumból készült ajtók kifejezetten mutatósak az eloxált felületüknek köszönhetően (a minőségbeli különbség az árukban is megmutatkozik, jelentősen drágábbak). A műanyag beltéri ajtók PVC-ből kerülnek kialakításra, így azok könnyen formálhatók, nem igényelnek semmilyen felületkezelést. Elérhetőek színezve vagy akár átlátszó kivitelben is.

Beltéri ajtó beépítése?

Lakásunk nyílászárói közül a beltéri ajtókat éri a legnagyobb igénybevétel. Számtalanszor kerülnek nyitásra-csukásra, becsapásra a legkülönfélébb módokon. Ennél fogva a beltéri ajtó tokjának rögzítésének kiválónak kell lennie! A rögzítéshez az alábbi anyagok jöhetnek szóba: Decomastic tapasz, plasztubit tapasz, siloplast massza és poliuretán hab. Utólag szerelhető beltéri ajtónál kizárólag a poliuretán hab terjedt el, mivel gyors, olcsó, stabil, továbbá egyszerűen kezelhető rögzítőanyag. Egy beltéri ajtó beépítése túl nagy szakértelmet nem igényel, azonban azt javasoljuk, hogy mindig bízzák szakemberre az ilyen jellegű munkálatokat, amennyiben nem rendelkeznek túl nagy kézügyességgel.
 

Beltéri ajtóink méretének megállapítása?

Újonnan épülő ház esetén a terveket építész készíti. Ha rendelkezésre áll kiviteli terv, abban szerepel az asztalos konszignáció, mely tételesen tartalmazza a beltéri ajtók mennyiségét, nyitásirányát és méreteit egyaránt. Amennyiben csupán engedélyezési terv készült, akkor annak alapján készítjük el az árajánlatunkat. Már álló épületek esetén, vagy felújítás esetén szükséges a helyszíni felmérés, szakértő bevonásával (tehát szakembereink felveszik a helyes méretek és darabszámokat a munkaterület helyszínén)!

Szükséges adatok az ajtó méretének megállapításához:

  • tényleges falvastagság
  • végleges falnyílás magassága
  • falnyílás szélessége


Továbbá fontos, hogy tisztában legyünk a beltéri ajtó nyitásirányával!
Balos ajtó: A pánt felőli oldalról nézve a pántok bal oldalon helyezkednek el.
Jobbos ajtó: A pánt felőli oldalról nézve a pántok a jobb oldalon találhatóak.